Szivárványbabának azokat a babákat nevezzük, akik egy perinatális veszteséget követően érkeznek a családba. Sokat lehet hallani róla, hogy 4-ből 1 várandósság vetéléssel végződik, a vágyott kisbaba nem születhet meg. Függetlenül attól, hogy a magzatot az első, második vagy harmadik trimeszterben veszítették el, esetleg a szülés körüli időszakban minden elveszített babát követően megszülető testvért szivárványbabának hívunk. A szívárvány a remény szimbóluma, a Bilbiában Isten és ember szövetségéé, azé az ígéreté, hogy az élet innentől kezdve töretlenül folytatódik. A babavesztést követően megszületett gyermekek ezt a reményt és az életet jelképezik.
Az elveszített babákat Vendégbabának hívjuk, mert csak rövid ideig voltak itt, vendégségben. Az ő megszületett testvéreik a Szivárványbabák. Különösen áldásos, hogy nevet kaptak ezek a gyermekek, mert annyira meghatározó az édesanyák számára a veszteség, a gyász. A babavesztéssel végződő várandósságok utáni áldott állapotot, sajnos sokkal megterhelőbb a kismamák számára. Hiszen annak örömét már beárnyékolja egy trauma. Másképpen élik meg, gyakran félelmekkel, aggodalommal terhelve, akér nehezebbnek érezve a babához való kapcsolódást. Ezért különleges egy Szivárványbabát váró édesanya várandóssága.